Mit gondolok a COVID vakcináról...

2020.12.28

... és beoltatom-e magamat? 

Ismeretségi, rokoni körben mindennaposak lettek ezek a kérdések felém. Mivel nem egyszerű mindenkinek újra és újra elmondani a válaszokat, ezért most röviden összefoglalom azokat.

A második kérdésre (beoltatom-e magamat), a válaszom: IGEN.

De miért is?

  • 2020 tavasza óta egy valós, rendkívül gyorsan terjedő (nagy kontagiozitású) felső légúti betegséggel (COVID) állunk szemben
  • a "szokványos" szezonális felső légúti fertőzésekhez képest súlyosabb lefolyású állapot, mely halálozási rátája (mortalitása) nagyobb (több ismerősünk, barátunk - idősebb, fiatalabb - meghalt a betegségben, vagy hosszú időt töltött intenzív osztályon)
  • jelenleg a gyógyítására egyértelműen hatásos (oki) terápiával nem rendelkezünk
  • (személyesen is tapasztalom, hiszen ott dolgozom!, hogy) a súlyos, középsúlyos állapotú betegek gyakrabban kerülnek kórházba és ez az egészségügy túlterheléséhez vezethet (ha nem is leszel COVID-os, a túlterhelés miatt az egyéb betegségeid kezelése is nehézkesebbé válhat)
  • akik szenvedtek (meghaltak) régebben szamárköhögés, torokgyík, járványos gyermekbénulás, feketehimlő valamelyikében, biztosan azt mondanák, hogy beoltatják magukat. A vakcina volt az, ami gátat vetett ezeknek a pusztító betegségeknek (nem maguktól múltak el)
  • a vakcina (aktív immunizálás) az immunrendszert "megtanítja" hogyan tud hatékonyan védekezni a szervezetbe jutó kórokozóval szemben "éles" helyzetben - miközben nem, vagy csak enyhe tüneteket okoz -. Így az immunizált egyének kevésbé lesznek fogékonyak a vírusfertőzésre. Minél több a kevésbé fogékony, védett (akut fertőzésen átesett, vagy vakcinált) egyén, annál kevésbé tud a vírus terjedni. A közösség védettségéhez (nyájimmunitás) az szükséges, hogy az egyének kb. 60 - 70%-a védettséggel rendelkezzen.
  • mindebben ott az egyéni (saját egészségem) és a társadalmi (közösségem védettsége) felelősségem. Nem (csak) egyéni döntésről van szó!!!

De mi is az a vakcina?

  • a vakcina a szervezetbe mesterségesen bejuttatott legyengített, vagy elölt kórokozó, vagy a kórokozó egy darabja (pl. felszíni fehérje). Ezek nem tudnak betegséget okozni, mert a szervezetben nem tudnak szaporodni - arra azonban kiválóan megfelelnek, hogy immunválaszt idézzenek elő. Ennek során az immunrendszer "megismerkedik" az adott kórokozóval (immun-memória, antitest termelés, sejtes immunitás) és a valódi kórokozó érkezésekor már védekezésre kész állapotban van.
  • a fentieken túl, a SARS CoV2 (COVID) kórokozó ellen újfajta vakcinákat is kifejlesztettek. Ezekben a vakcinákban a vírus valamelyik részének (általában az ún. S fehérje) előállításáért felelős "információ" (mRNS) található. (Középiskolás biológia: a genetikai kód - DNS - átírásáért, fehérjévé "alakításáért" a messenger RNS felelős)
  • az RNS (így az mRNS) is rendkívül sérülékeny - laboratóriumi munka során ezért nehéz dolgozni vele -, így ahhoz, hogy az emberi szervezetbe és ott a sejtekbe juttassuk, valamilyen "védőburok" szükséges a számára. Ez a burok lehet egy ártalmatlan - eredeti genetikai anyagától megfosztott, tehát önálló életre képtelen - vírus (pl. Adenovírus), vagy egy mesterségesen előállított zsírszerű burok (liposzóma). Ebbe csomagolva az mRNS eljut a sejtekig
  • a sejtekben az mRNS átíródik/átfordítódik fehérjévé. Mivel csak az S fehérje információját tartalmazza ez a vakcina mRNS, így a sejtjeink csak a SARS CoV2 vírus S fehérjéjét fogják termelni. Ez elég arra, hogy az immunrendszer "beinduljon", de kórokozó nem fog termelődni (nincs meg a teljes vírushoz szükséges információ), ezért betegség nem alakul ki.
  • A jelenleg engedélyezett, vagy közvetlenül engedélyezés alatt álló vakcinák ezeket a rendszereket használják (ezeken kívül még számtalan vakcina jelölt van kutatási fázisban.)
  • Pfizer - Biontech: mRNS - liposzomális vektor
  • Moderna: mRNS - liposzomális vektor
  • University of Oxford - AstraZeneca: vírus vektor
  • Sputnik V: vírus vektor
  • vannak olyan vakcinák, melyek a "hagyományos" eljárással legyengített vagy elölt kórokozót juttatnak a szervezetbe

Vannak-e kockázatai a vakcinálásnak?

  • igen. Minden orvosi beavatkozásnak (akár egy szem tabletta bevételének, egy egyszerű injekciónak, vérvételnek is) lehetnek akár súlyos szövődményei.
  • a vakcinálás célja az immunrendszer "beindítása". Nyilván ennek lehetnek tünetei, mellékhatásai.
  • Leggyakoribb mellékhatások: fájdalom az injekció beadási helyén, gyengeség, fejfájás, enyhe hőemelkedés, vagy láz. Ezek a tünetek (különösen a betegség súlyosságának ismeretében) - amennyiben jelentkeznek - átmenetiek és enyhék. (A legsúlyosabbnak a súlyos allergiás reakció tűnik - melynek az előfordulási gyakorisága elenyésző! - és főként olyan egyénekben fordul elő, akik korábban is súlyos allergiával küzdöttek.)

Főbb ellenérvek a vakcinával szemben

  • "rövid idő alatt fejlesztették, 'normál' esetben évekig tart egy oltóanyag kifejlesztése." Nos erre magyarázat, hogy nem teljesen újkeletű betegséggel állunk szemben. A koronavírus fertőzések súlyos járványokat okoztak már korábban is (pl. távol és közel keleten, SARS, MERS, etc.) így már voltak előkészületek az oltóanyag fejlesztésére. A gyártási technológiák egyébként régóta ismeretesek, más fertőzőbetegségek elleni oltóanyagok kifejlesztésében is rendelkezésre álltak. Végül, mivel egy világjárványról van szó, eddig példátlan mértékű, rendkívüli intenzív tudományos információcsere, összefogás indult be a tudósok között az egész világon, ami a fejlesztést elősegítette.
  • "nanorobotot fecskendeznek a szervezetembe." Ez egyszerűen butaság. Egyetemünkön több, mint tíz éve működik a Nanobiotechnológiai tanszék. Széleskörű ismereteink vannak az orvoslásban használható nanoméretű részecskékről. Nincsenek nanorobotok. Vannak ugyanakkor - főleg gyógyszerhordozó eszközök (pl. a vakcinában is használt liposzómák) - amelyek rendkívül hatékonyan tudják célba juttatni a beteg sejthez a különböző gyógyszereket.
  • "átprogramozza a genetikai kódomat". A legyengített, elölt vírust, vagy a vírusfehérjét tartalmazó vakcinák értelemszerűen az emberi génállományt nem befolyásolják. Az mRNS tartalmú készítmények (pl. Pfizer-Biontech), mivel csak RNS-t tartalmaz, ezért szintén nem tud génmódosulást eredményezni. Nem épül be az emberi génekbe(!), hanem megtermelődik róla az S fehérje, ami beindítja az immunválaszt, majd az RNS lebomlik és elpusztul.
  • "autizmust okoz". Nem okoz autizmust.

Sok - sok érv és ellenérv szájhagyományok alapján terjed (XY-nál ez így volt, vagy így nem volt). Ezek az egyedi esetek semmit nem bizonyítanak.

A gyógyszerek (így a vakcinák esetében is) két alapvető dologról kell megbizonyosodnunk: biztonságosság és hatékonyság. Ezek vizsgálatára szolgának a gyógyszerfejlesztés klinikai fázisai. Világszerte számtalan engedélyező hatóság (CDC, FDA, EMA, WHO) felügyeli a gyógyszerfejlesztéseket. Ráadásul napjaink social média központú világa az egyik leghatékonyabb minőségellenőrzési eszköz. Ha egy híresség eltüsszenti magát, 10 perc múlva az emberiség legalább fele már értesül róla. Ha a vakcinák halálos áldozatokat - vagy akár csak súlyos mellékhatásokat (leszámítva azt a néhány, sajtóban is ismertetett esetet) - eredményeznének, már világszerte az online felületek élén szerepelnének az események, a gyártó cégek tönkre mennének, a félrevezető tudósok, politikusok emberiség elleni bűntettet követnének el. Ez nyilvánvaló képtelenség.

A jelenleg engedélyezett vakcinák (pl. Pfizer, Moderna, stb.) esetében immár több százezer (- millió) számú beoltott embert érintően rendelkezünk adatokkal. Ezek alapján egyértelműen állítható, hogy a készítmények biztonságosak és hatékonyak. Nyilván hosszú távú kutatások szükségesek annak megállapítására, hogy a vakcinával kialakított védettség mennyi ideig tart és milyen időközönként kell ismételni, hiszen vannak védőoltások, amelyek egy életre szólnak és vannak olyanok, melyeket évente ismételni kell (pl. influenza).

Végezetül, immár több, mint két hónapja tartó Covid fertőzésem és Covid utáni kínlódásom alapján személyes meggyőződésem, hogy szükség van a vakcinára. Nem egy szokványos influenza volt, higgyétek el!

Aki pedig nem csak a szomszédoktól és a bulvársajtóból szeretne tájékozódni a kérdésről figyelmébe ajánlom a cikk alján található közlemények linkjeit!

Jó egészséget!


Dr. Fodor Bertalan

mikrobiológus, immunológus, 

klinikai biokémikus, egyetemi tanár