Hol áll most a vakcinagyártás?

A COVID-19-et kiváltó koronavírus, a SARS-CoV-2 genetikai anyagának kódját (szekvenciáját) 2020 január 11-én tették közzé, amely intenzív globális kutatás-fejlesztési tevékenységet váltott ki a betegség elleni oltás kidolgozása érdekében. Az első COVID-19 védőoltási jelölt készítmény példátlan gyorsasággal került be emberi klinikai vizsgálatok közé 2020 március 16-án.

A COVID-19 oltóanyag kutatás-fejlesztési tevékenységének jelenlegi állása:

2020 április 8-ig a globális COVID-19 oltással kapcsolatos kutatás-fejlesztési jegyzék 115 oltójelöltet tartalmazott, ezek közül 78 bizonyult aktívnak, 37 pedig megerősítetlen (a fejlesztés státusát nem lehet a nyilvánosan hozzáférhető vagy a védett információforrásokból meghatározni). A 78 megerősített aktív projekt közül 73 jelenleg kutatási vagy preklinikai szakaszban van. Az előbbi jelöltek a közelmúltban bekerültek a klinikai fejlesztésbe.

A technológiai platformok sokfélesége:

Több típusú, illetve többféle metódust alkalmazó vakcinajelölt létezik, úgymint a nukleinsavat (DNS és RNS), vírusszerű részecskét, peptidet, vírusvektort (replikálódó és nem replikálódó), rekombináns fehérjét, élő gyengített vírus és inaktivált vírus alkalmazó készítmények. (1. táblázat)

Figyelembe véve a táblázatban szereplő jelölteket, az antigén manipuláció és a gyorsaság szempontjából a DNS-en vagy mRNS-en alapuló új platformok kínálnak nagy rugalmasságot. A vírusvektorokon alapuló vakcinák magas szintű fehérje expressziót és hosszú távú stabilitást kínálnak, és erős immunválaszt indukálnak.

Néhány platform esetében az adjuvánsok fokozhatják az immunogenitást, és életképesebbé tehetik az alacsonyabb dózisokat, ezáltal lehetővé téve több ember vakcinázását a védelem veszélyeztetettsége nélkül. Eddig legalább 10 fejlesztő jelezte a COVID-19 elleni adjuváns vakcinák kifejlesztésének terveit, és a vakcina fejlesztők, köztük a GlaxoSmithKine, a Seqirus és a Dynavax, elkötelezték magukat arra, hogy engedélyezett adjuvánsokat (AS03, MF59 és CpG 1018) tesznek elérhetővé a mások általi, új COVID-19 oltás kifejlesztéséhez.

A vakcinák kifejlesztésében alkalmazott specifikus SARS-CoV-2 antigénekkel kapcsolatos nyilvános információk korlátozottak. A legtöbb jelölt célja, amelyről információ áll rendelkezésre, a vírus spike (S) fehérje elleni semlegesítő antitestek indukálása/termeltetése, amely megakadályozza az emberi sejtek ACE2 receptoron keresztüli vírus felvételét. Nem világos azonban a különböző jelöltekben alkalmazott S-proteinek különböző formáinak és / vagy variánsainak egymáshoz vagy a betegség genomi járványtanához való viszonya.

Az oltóanyag-fejlesztők profilja:

A megerősített aktív oltóanyagjelöltek közül 56-ot (72%) magán- / ipari fejlesztők fejlesztenek, a fennmaradó 22 (28%) projektet akadémiai, állami szektor és más non-profit szervezetek vezetik. A legtöbb COVID-19 oltóanyag-fejlesztési tevékenység Észak-Amerikában zajlik: 36 oltóanyag- jelölt (46%); Kínában 14 (18%), Ázsiában és Ausztráliában (Kína kivételével) 14 (18%), valamint 14 (18%) Európában.

Kilátások:

A COVID-19 világjárványra adott válaszként az oltással kapcsolatos globális kutatási és fejlesztési erőfeszítések példátlan nagyságrendben és sebességben zajlanak. Figyelembe véve a sebesség szükségességét, a mostani jelek szerint vészhelyzet, vagy ennek megfelelő protokollok esetében 2021. elejére rendelkezésre állhat a vakcina. Ez alapvető lépésváltást jelentene a hagyományos oltásfejlesztési úthoz képest, amely átlagosan több mint 10 évig tart.

Végül, a vakcinafejlesztők, a szabályozók, a politikai döntéshozók, a finanszírozók, a közegészségügyi testületek és a kormányok közötti szoros nemzetközi koordinációra és együttműködésre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy az ígéretes késői stádiumú oltási jelöltek megfelelő mennyiségben előállíthatók és méltányos módon szállíthatók legyenek az összes érintett területre, különösen az alacsony erőforrással rendelkező régiók számára. A globális-oltóanyag közösség tekintetében szükséges, hogy egy globális oltási program révén együttesen mobilizálja a COVID-19 világjárvány sikeres kezeléséhez szükséges technikai és pénzügyi támogatást, és így egy erős alapot biztosítson a jövőbeli pandémiák leküzdéséhez.

Forrás: Nature Reviews/Drug Discovery

Tung Thanh Le: The COVID-19 vaccine development landscape. 2020. április 9.

Szerző: Dojcsákné Kiss-Tóth Éva az Egészségügyi Kar tudományos segédmunkatársa

Vakcina jelölt

Vakcina jellemvonásai

Vezető fejlesztő cég

Státusz

mRNA-1273

LNP-be csomagolt  S fehérjét kódoló mRNS vakcina.

Moderna

Fázis I (NCT04283461)

Ad5-nCoV

S fehérjét termeltető/kifejező 5. típusú Adenovírus vektor.

CanSino Biologicals

Fázis I (NCT04313127)

INO-4800

S fehérjét kódoló DNS plazmid, melyet elektropolációs eljárásással juttatnak be sejtekbe.

Inovio Pharmaceuticals

Fázis I (NCT04336410)

LV-SMENP-DC

Lentivírus vektor által módosított DC-k, melyek kiválasztott vírusfehérjék doménjén alapuló szintetikus minigéneket termelnek, antigén-specifikus CTL-ekkel beadva.

Shenzhen Geno-Immune Medical Institute

Fázis I (NCT04276896)

Patogén-specifikus aAPC

Lentivírus vektor által módosított aAPC-k, melyek kiválasztott vírusfehérjék doménjén alapuló szintetikus minigéneket termelnek.

Shenzhen Geno-Immune Medical Institute

Fázis I (NCT04299724)

 

1. táblázat

S fehérje, a vírus felszínén található "Spike", azaz tüske fehérje; aAPC, mesterséges antigén-prezentáló sejt; CTL, citotoxikus T limfocita ; DC, dendritikus sejt; LNP, lipid nanorészecske; 

Forrás: ClinicalTrials.gov website; WHO.