... de hát akkor mi is az a koronavírus? 2. rész

A koronavírus-család több "nemzetséget" (genus) foglal magába. A nemzetségek tagjai között néhány orvosi szempontból kiemelkedő jelentőségű vírusfajt ismerünk, amelyek emberi megbetegedést képesek okozni (humán patogén). 

A koronavírus, elnevezését az elektronmikroszkóppal látható képéről kapta, mely szerint a vírus külalakja a Nap koronájára emlékeztet. Átlagos átmérője 120 nm. A lipid burok (membrán) veszi körül a vírus + szálú RNS örökítőanyagát.

Emberben ezek a vírusok az esetek többségében elsősorban enyhe lefolyású - azonban egyes betegekben súlyossá váló - légzőszervi, valamint emésztőszervi elváltozásokat okoznak. 

Néhány lényegesebb patogén koronavírus: a 2003-ban azonosított SARS-CoV (súlyos heveny légzési elégtelenséget okozó koronavírus - Severe Acute Respiratory Syndrome - Coronavirus). Hasonlóan súlyos légzési elégtelenséget okozhat a 2004-es járványt kiváltó HCoV-229E, a HCoV NL63, valamint a rendkívül  súlyos fertőzést okozó, 2012-ben azonosított MERS-CoV (Közel-Keleti  légzési elégtelenséget okozó vírus - Middle East respiratory syndrome-related coronavirus).

2019 végén Kínában Wuhan városában azonosítottak egy újfajta SARS-CoV vírust, mely a SARS-CoV2 (vagy új típusú koronavírus-2019, 2019 novel Coronavirus - 2019nCoV) nevet kapta. A cseppfertőzéssel terjedő SARS-CoV2 vírus elsősorban légúti megbetegedéseket okoz. Az általa kiváltott betegség hivatalos neve. COVID-19, ami az új típusú koronavírus által kiváltott betegséget ('coronavirus disease') jelenti.

Több spekuláció is felmerült a vírus eredetét tekintve. Van, aki mesterségesen létrehozott biológiai fegyvernek véli. A molekuláris biológiai vizsgálatok egyértelműen bizonyították azonban a vírus természetes eredetét. Sokkal valószínűbb, hogy valamilyen állati szervezet (rezervoár) elfogyasztását követően fertőződött az első vírusgazda. (állatról emberre terjedő betegség - zoonózis). Az emberek közötti terjedése cseppfertőzéssel történik, azonban bizonyos esetekben emésztőszervi tüneteket is okoz a vírusfertőzés és a vírus nukleinsav a székletben is megjelenik. Ez felveti az emésztőszervi fertőződés lehetőségét is, azonban erre vonatkozóan egyértelmű bizonyítékok a mai napig nem állnak rendelkezésre.

Az esetleges fertőződést követően átlagosan 2-14 nap múlva jelennek meg a jellemző tünetek, melyek között vezető helyen a magas láz (<38C), száraz köhögés és légzési elégtelenség áll.

Az esetek túlnyomó többsége enyhe, vagy közepesen súlyos tünetek között zajlik. Feltétlenül szükséges azonban orvosi szaksegítséget igénybe venni, amennyiben a légzési nehezítettség fokozódik, folyamatossá válik a mellkasi fájdalom, vagy nyomás, a tudatállapot beszűkül. Természetesen ezeken kívül számtalan egyéb állapot jelezhet akár súlyos szövődményt is, ezért minden esetben haladéktalanul keresse meg háziorvosát (elsősorban telefonon), amennyiben állapota azt indokolja!

Szerző: Prof. Dr. Fodor Bertalan intézetigazgató egyetemi tanár, ME, EK